#24.

 Na sziasztok. :) Egy kicsit meg kellett "küzdeni" azért a 13+ kommentért, de meglett. Már akkor is írtam, hogy be lesz határolva, szóval amikor kirakom a részt, akkor mindig rá egy hétre kell meglennie a komiknak, vagy nincs új, és írok egy befejezősztorit, és kész. ;)
 A másik...szerintem észrevettétek, hogy a történet elejét múltidőben kezdtem el, és most jelenben írok, esetleg múltban. Ezért elnézést kérek, hogy így "ugrálok" csak próbálgatom, hogy hogyan jobb az egész. Múltban egyértelműen könnyebb írni, de több viszsajezés szerint a jelen időben jobban tetszik nektek, így megpróbálom abban folytatni. (kommentben ezt is kifejthetitek.) De nem nagyon húzom tovább a szót...1 hét: 15komi+20 tetszik.! Jó olvasást. :) x

 Hihetetlen. Kimegyek és meglátom ŐT.! A nőt, akire felnézek, akit csodálok. Aki átsegített a nehéz időkön a dalaival, itt áll előttem. Számára csak egy fanatikus rajongó vagyok/lehetek, de számomra ő nem csupán egy sztár, aki nem csak gyönyörű, hanem egy ember, aki annyi mindenen keresztülment.
- Te szent Isten.! Samantha Edwin? - jött oda hozzám. TUDJA KI VAGYOK.! Eszméletlenül feldobja a napomat. - El sem hiszem, hogy élőben is láthatlak. - ölel magához.
- Hát még én.! - bátorkodok megszólalni. - Hihetetlen nagy példaképem vagy.! - Legszívesebben ugrálnék örömömben.
- Amerika leghíresebb előadójának én vagyok a példaképe? Ez eszméletlen megtisztelő. - halvány mosolya átváltozik a szokásos nagy vigyorhoz. Imádom. És kiderült, hogy nem csak egy rajongó vagyok, hanem ő is 'tudja', hogy Amerika legkedveltebb énekese is. - És hallom, hogy Styles vagy.. - mosolyog tovább, és oldalba bök.
- Igen. - Ha lehetet ennél nagyobb öröm az arcomon, akkor kiült.
- És Zayn-el mi a helyzet? És Niall? Wow csajszi..egyszerre csak egyet... - és felnevet.
- Tessék? Én nem is....
- Igen, persze...Tudom. Csak viccelek. - mosolyog tovább. - De komolyan..melyiket választanád?!
- Demetria Devonne Lovato. Micsoda meglepetés!? - jön ki Zayn a stúdióbol, és én válaszolni sem tudtam Deminek a kérdésére.
- Zayn Javadd Malik. Rég láttalak Öcsi.. - ölelték meg egymást.
- Ti.. - mutatok rájuk. - Ismeritek egymást? - bólintanak, mire én is egyet csodálkozás képpen. Mutat Harry az ajtó felé jelezve ezzel: Menni kéne. Én fogom magam, és jókislány módjára el is indulok kifelé, de még Demit megölelem és megadom neki a twitter címemet, és eltátogja, hogy még ki fogja csikarni belőlem a választ. 2 perc múlva rezeg a telefonom. twitter értesítés. Demi visszakövetett. Hatalmas vigyor ült ki az arcomra. Harry furcsálva néz hátra, hogy mire föl ez a nagy öröm, de inkább rá sem kérdez.
- Sam.!? - szólal meg Zayn. - Maradsz még Anne-nél, vagy jössz haza? Kérlek szépen gyere..nagyon nagyon szépen kérlek...nélküled kupi van..és...fhú. Szerintem jobb ha nem mondom el... - ránézek Niall-re, aki reménykedik a "megyek haza veletek" szövegben, de nem is tudom mi legyen. Még kicsit neheztelek rá, de...kit is akarok becsapni!? Hogy lehet arra a szőkeségre haragudni !? Napok óta nem álltam vele szóba, és valljuk be, hiányzik. Nagyon hiányzik.
- A rend végett megyek..értve? - a mosolyt akkor sem lehet levakarni az arcomról, ugyanis Demi eszméletlenül feldobta a napom. A lehető legjobbnak találtam azt, hogy a rendre hivatkozok. Niall arcára nézek. Halvány mosolyt vélek rajta felfedezni, aztán kinézek az ablakon. A fák mosódnak el, az autó egyre gyorsabban halad. A zsebem rezegni kezd. Kaptam egy SMS-t.
 " Köszönöm. Feladó: Niall. "
 " Mégis mit? Címzett: Niall. "
 " Hogy vissza jössz. Nagy őrültséget csináltam, és tudom, hogy soha többé nem tudom helyrehozni. Sajnálom tényleg. De remélem, hogy még tudunk beszélni erről az egészről. Feladó: Niall. "
 " Beszélünk róla. Címzett: Niall. " - *csatt* Hatalmas csattanást hallunk mind, és szinte az egész bagázs előredől a kocsit ért csapástól aztán vissza. Kösz Isten a biztonsági övet.!
- Mi a szar volt ez? - szólal meg Zayn mellőlem.
- Azt hiszem karambolóztunk. - bámul maga elé Harry.
- Mi az, hogy azt hiszed? TE VEZETSZ.! - kezd üvöltözésbe Zayn.
- Nyugodj már le.!! - üvölt vissza Harry. Fasza. Ez is csak velem történhet meg.
- KUSS.! Mindenki.! - csitítja el a két srácot Louis, és kiszáll Niall-el az autóból, aztán mi is utánuk megyünk. Egy fekete BMW volt az, amivel sikerült csókolóznunk. Kiszáll belőle egy öltönyös férfi, és egyből szabadkozni kezd.
- Istenem, sajnálom. az én hibám.! - mi tagadás, tényleg ő jött nekünk. - Nagyon nagyon sajnálom.
- Uram Isten. Uram Isten.! - rohan ki az autó hátsó üléséről egy valószínüleg velem egykorú, barna, egyenes hajú lány. Niall-nek felcsillan a szeme. Ez fáj. Nagyon fáj. - One Direction!??! áááh... - kezd sikoltozni. Egy rajongó. Isteni. - Aria vagyok.! - nyújt kezet sorba az összes fiúnak. Én mintha ott sem lennék. Igaza van. Egy selejt vagyok, és nincs helyem itt. Gondoltam nem zavarom őket, így kicsit félre vonulok, amíg nem jön meg az autó vontató, ugyanis pont úgy sikerült találkozni a két autónak, hogy a mi kocsink be sem indul. Leülök a járdára és a betont kezdem kaparászni és ásni (!?), mikor odajöttek hozzám.

- Baj van? - szólal meg az előttem álló fiú.
- Nincs. - törlöm le egy könnycseppemet. Igen könnyeztem. De nem emiatt az Aria és Niall miatt, hanem úgy minden miatt. Minden kijön rajtam. Pont most.
- Persze. - cinikus nevetésben tör ki, és leül mellém. - Mesélj.! - ránézek, aztán gyönyörű barnai szemeiben elveszek.
- Úgy minden. - majd hírtelen megölel. - Ez nagyon hiányzott. - mondom, miközben ölel.
- Micsoda? - még mindig ölel.
- Hogy így megölelj. Mint mindig amikor baj volt. A parton, amikor találkoztunk, amikor elkezdtünk volna filmet nézni.. - itt érzem, hogy kicsit felnevetett. - És tudom, hogy mindig számíthatok rád.
- Egy barátra szüksége van az embernek mindig, nem?! - mosolyogni kezd.
- De Zayn, te nem egy barát vagy...hanem egy ember, akit nem tudok a barátomnak hívni, mert többet jelent számomra, de nem szerelmi értelemben..érted!? - már kicsit eltávolodok tőle, és a szemébe nézek.
- Nem vagy szerelmes belém?
- Ez most, hogy jön ide? - kikerekednek a szemeim.
- Csak kérdezem, nyugi. - a talán rémültnek mondható arca átvált mosolygóssá. Oké, nem azt mondom, hogy nem jön be Zayn, mert eszméletlen jó pasi, és hihetetlen szexi még reggel mogorván is, de nem vagyok szerelmes...
- Gyertek srácok, itt a vontató.! - üvölt ide Harry, mire Zayn és én szinte rekordgyorsasággal felpattanunk, és elindulunk vissza a kocsihoz. Mind a hatan beszállunk a kocsiba, aztán Niall mesélni kezd.
- Aria eszméletlen aranyos lány. WoW. - direkt nem nézek rá a szőkeségre, mert nem vagyok kíváncsi az önelégült képére. Bevallom, féltékeny lettem. - Ahogy beszélgettünk, rájöttem, hogy ..istenem ezt nem tudom szavakba önteni..
- Ez megint egy "Legyen Sam féltékeny" dolog? - csúszik ki a számon, amiről belátom, hiba volt.
- Mi? - néz rám. - Nem. Én tényleg kedvelem ezt a csajt. - Megérkeztünk a házhoz, és én nem válaszoltam Niall-nek, csak kiszállok az autóbol, mire ő újra megszólal. - Most mi a bajod?
- Nem vagyok holmi játék, hogy játszadozz velem.! Érted?! - ekkor már patakokban folynak végig az arcomon a könnyek, és a sminkem is elkenődött. Elbőgtem a sminkemet.
- Mivan?! - ennyit csíptem még el Niall-től, aztán betrappoltam a házba, és egyből be a szobámba.

- Elmész? Megint? Mert ha igen, az nem megoldás, hogy ha valami baj va..... - odarohanok az ajtóhoz, és Zayn mondatát félbeszakítom azzal, hogy megcsókolom. Nincs ellenére a dolog. Nem azért tettem, hogy most én csesztessem Niall-t, hanem azért, mert úgy érzem, hogy talán még is húz valami Zayn felé, csak még nem tudom pontosan, hogy mi.. Hosszasan csókolózunk, és végig az ajtóban állunk. Zayn a derekamra helyezi a kezét, én pedig a haját túrom. Úgy éreztem meg kell tennem. Hogy meg kell, hgy csókoljam, legalább egyszer.  - Huh. - a végén csak ennyit mond, aztán csak megölelem. - Ez..
- Ne. Ne beszélj kérlek. - szakítom félbe. Nem akarom, ha valaki most beszélne. Egy hosszú ölelésre van szükségem, nem többre.