#09.

 

Én ugye Harry-nél szálltam meg. Amikor odaértünk, az autó, a cuccaimmal, még nem volt itt. Harry fel is hívta a sofőrt, hogy merre van, mire ő csak azt mondta, hogy pár percnyire tőlünk. 

 Na sziasztok. Mivel az előző részre eszméletlenül nem akart összejönni az a 7 'Tetszik' ezért egyenlőre csökkentem 5-re. Szóval 5 komi + 5 Tetszik után lesz új rész.
 A másik; most hirdetek egy kicsit..az egyik barátnőm is ír egy fanfiction-t, és én személy szerint szeretem. Akit érdekel, az ► KATT.






 Amikor beléptem a házba, leírhatatlan érzés töltött el. A ház eszméletlen gyönyörű. Csak megálltam a bejárat előtt és néztem körbe. Óriási, és Harry egyedül lakik itt.
- Végre itthon. - nyitott be Louis. Ezek szerint mégsem egyedül lakik. Ők ketten osztoznak. - Samantha. Szia. - jött oda hozzám, és megölelt. Én még mindig a csodás ház látta sokk alatt voltam.
- Van két fölösleges szobánk. Mind a kettőnek van fürdőszobája és erkélye. Melyiket szeretnéd? - nézett rám Harry.
- Nekem aztán a nappali is megteszi. - kezdtem el nevetni. Harry rám nézett, egy 'ne hülyülj már' tekintettel, mire én rámutattam a második ajtóra. A választásom nem lehetett volna tökéletesebb. Az ablak alatt volt egy ilyen ülőke féleség. (ilyesmi,létra nélkül)  Azonnal odamentem és ráültem. Bár még párnák nem voltak rajta, de Harry azt mondta, hogy majd veszünk. Az ágyam helye /mivel még nem volt ágy/ meg volt emelve. Hihetetlen, hogy egy ilyen jó szoba itt áll üresen. Miért nem vesznek kisebb házat? Mindegy is. Amint beléptem a fürdőszobába elállt a lélegzetem. Kétszer akkora volt, mint az előző fürdőm. Pedig az sem volt kicsi. Az egészet kávé barna színű csempék fedték. 
- Mikor mehetünk vásárolni? - jött elő Harry.
- Nekem nincs pénzem. - sütöttem le a szemem.
- És mire valók a tesók? - nézett fel oldalra büszkén, mint egy modell, amire én csak nevetni tudtam. Odamentem hozzá, és szorosan megöleltem. Mondtuk Louisnak, hogy amikor megjön az autó a cuccaimmal, akkor hozassa be a szobámba, mert mi addig elmegyünk Harry-vel vásárolni.

*Plázában*
 El is felejtettem azt, amit a fiúk mondtak. Hogy én vagyok Amerika, és Anglia egyik leghíresebb női előadója. Amikor odaértünk a plázába, mindenki letámadott engem és Harryt. Egy előnye volt annak, hogy Harry gorillája jött mögöttünk, hogy megállította a visítozó lányokat. Az elején nagyon nehezen sikerült megszabadulni tőlük, de aztán sikerült. Ekkor kerültem sorra én. Vagyis engem kezdett támadni a tömeg. Aztán Harry embere elüvöltötte magát, hogy 'Elég, oszolj'. Na itt már a tömeg szót is fogadott, és én meg Harry nyugodtan tudtunk vásárolni.
 Kiválasztottunk egy nagy francia ágyat, egy nagy bútort, és egy nagy íróasztalt. Vettünk 2 giga nagy gilisztás szőnyeget, amit a szobám közepére terveztem el.
 A következő részleg, a fürdőszobarészleg volt. Oda nem nagyon kellett venni dolgokat, mivel azért volt beszerelve minden. Csak egyéb kiegészítőket, mint például a tükör, kisebb szekrények és egy polc, amiben a dolgaimat tarthatom.
 Kiválasztottunk mindent. Ekkor Harry megkért egy fuvarozót, hogy egy nagyobb autóval vigye házhoz. Minden ki is fizettünk helyben, elindultunk, és utánunk pedig jött az autó.
- Ezt hogyan fogok meghálálni? - néztem Harry szemébe.
- Egy nagy öleléssel? - tette fel a kérdést, majd kitárta a kezét, ölelésre várva, amit meg is adtam neki. Olyan sok dolgot kapok tőle, én pedig nem tudok semmit sem adni neki. Ez az, amitől egy kicsi lelkiismeret furdalásom lett.

*Otthon*
 Amikor hazaértünk, beléptem a szobába, és láttam, hogy egy halom doboz van előttem. Megjött a holmim. Harry behozta a szekrényeket, és összeszerelte nekem, Louis segítségével. Vettünk még falra polcokat. Azt is felfúrta Harry.
 Az íróasztal, egy sarok íróasztal volt. Eszméletlen szép, fehér. (kép)
 Az ágyamnak volt egy fejtámlája is. Fekete. Vettünk még egy izzósort is, amit mögé raktunk be, és este gyönyörű látvány volt. (kép)
 A szekrényeket Harry-vel eltologattuk a helyükre, és maradtam egyedül pakolni. Sokszor megkérdezte Harry, hogy segítsen-e, de mondtam neki, hogy megoldom. A falas polcokra kiraktam a barátaimmal, és az öcsémmel készült képeket. A képek közé illesztettem egy virágot is. Az íróasztalra egyből kiraktam a laptopomat, amit még anyától kaptam. A töltőjét beraktam egy kosárkába, mivel 100%-os volt. Majd előveszem ha kell. Be is kapcsoltam, miközben pakoltam. Miközben pakoltam, csak rohangáltam a géphez, hogy bejelentkezzek először alapból a laptopba, aztán twitterre. Gyorsan posztoltam is egyet..
'@_hugi: Az életem teljes egészében a feje tetejére fordult.' - Amint ezt kiírtam Emma rögön válaszolt is.
'@EmmaPorkins_1D: Husi.♥ Remélem még látlak..' - válaszoltam neki egy gyors 'Igen'-nel, aztán beraktam egy számot. A választásom az Anti Fitness Club - Más ölel át ©  -ra esett. Harry belépett az ajtón, és kérte, hogy hangosítsam feljebb, mert nagyon tetszik neki, és ő is szeretné hallgatni. Én engedelmeskedtem neki, mire max hangerőre raktam a laptopomat, és pakoltam tovább. A szobám tele volt fényképekkel. Amint minden megvolt, felhúztam egy ágyneműt az ágyamra, és leültem a laptopom elé. A zenéket váltogattam, de mind AFC volt.
 Twitteren láttam is, hogy mind az 5 fiú bekövetett, és ezerszer megosztott, és ennek hála lett vagy 300.000+ követőm. Nagyon unatkoztam, de Harry-t és Louis-t nem akartam zavarni a hülyeségeimmel, így Emma ötlete által Live Streamot tartottam. Elég sokszor megosztottam, aminek hála az lett, hogy 2 perc után már 200+ nézőm volt.
 Mindenki kérdezett az életemről, és arról, hogy honnan ismerem a fiúkat. Mivel Paul azt mondta, hogy csak úgy magunktól ne fecsegjük el a dolgot, ezért azt mondtam, hogy nagyon jóban vagyunk. Mire minden lány írta, hogy milyen jó nekem, stb. Egy csomó kérdést kaptam, pl. Hány éves vagy? Mi a neved? Hol élsz? Melyik tag a kedvenced? Ki áll hozzád a legközelebb az 1D-ből? ...stb. A Live Stream nem tartott tovább, mint másfél óra, mivel megéheztem, és már nagyon kedvem sem volt folytatni. Kimentem a konyhába és ettem valami nasit, mivel édességre vágytam, de tudtam, hogy nem szabad nasit enni, mert elhízok, de arra gondoltam, mi lenne ha  ennék, és a fürdőbe mennék? Ezt találtam a legjobb ötletnek. Szeretném ha Harry segítene, és tudom, hogy ez csak akkor sikerül, hogy ha én is próbálkozok, de most valahogy nem bírtam ellenállni a nutellás epernek, de elhízni sem akartam. Egyből befaltam, és időm sem volt mindent visszarakni a hűtőbe, mivel nem akartam, hogy Harry meglássa, mit művelek. Egyből rohantam a fürdőszobámba. Köhögtem a wc előtt, de nem jött semmi, így az volt a legjobb, hogy lenyúltam a torkomon. Ennek segítségével már minden 'könnyen' ment. De nem sikerült elkerülnöm azt, hogy Harry meglásson.
- Mi a frászt művelsz? - húzott ki a fürdőből, és lerakott az ágyamra. - Nem meg mondtam, hogy ne csináld? Oké, hogy nem lehet erről az egészről 'leszokni' egyik napról a másikra, de próbálkozhatnál ellenállni. De te még csak próbálkozni sem próbálkozol.. - itt már üvöltözni kezdett.
- De próbálkozok, hidd el.. - próbáltam megvédeni magam, de nem sikerült. Tényleg próbálkozok, csak nem látszik az erőfeszítés.
- Nem nem próbálkozol. Nem érdekel az, hogy ki akar neked segíteni. Csak magadra gondolsz. Én nem akarom, hogy olyan hibába ess bele, mint a többi ilyen lány. Próbállak megvédeni ettől, de nélküled nem megy... - üvöltözött velem, mire kiment a szobámból. Én egyből elkezdtem bőgni. Hallottam, ahogy Louis-sal beszél még a nappaliban, majd Louis jött be hozzám.
- Mi történt? Elmeséled? - ült le mellém megértően.
- Nem tudom, neked elmondta-e, de mostanában hánytatom magam. - szipogtam. Alig bírtam érthetően kinyögni. A végén már teljesen kész voltam, és erősebben sírtam. - És ő próbál segíteni. De nem nagyon megy abbahagyni. És mindig direkt a háta mögött teszem, hogy ne vegye észre. És szerinte nem próbálkozok..pedig de.. - itt már teljesen megtörtem, és elkezdtem bőgni, mire ő magához húzott és megölelt. Csak sírtam és sírtam.
- Figyelj. Most lehet, hogy nagyon hülyén fog hangzani, amit mondok. De megértelek. Nem tudod hogyan feldolgozni az eseményeket. Volt egy ilyen barátom is. Sikerült elszoknia szerencsére. De ahhoz tényleg nagyon sok akarat erő kell, és fejben kell eldönteni, hogy tényleg el szeretnél-e szokni tőle. - Én csak bólogattam. A sírásom is 'enyhült'. Pár percig még bent volt Loui, aztán kiment. Én elmentem a fürdőbe, lefürödtem, fogat mostam, és a frissen húzott ágyneműbe dőltem. Egy kicsit még gondolkoztam mindazon, amit a fiúk mondtak nekem, aztán el is aludtam.
 Reggel Harry hangjára keltem fel, miközben ült az ágyamon, és a hátamat simogatta......